Száraz szem szindróma
Korábban első sorban az időseknél jelentkeztek a szemfelszínel kapcsolatos panaszok .
A környezeti ártalmak, a szem erőltetése miatt ezek már már fiatalabb korban is jelentkezhetnek. Leggyakoribb tünet a szemben tapasztalt égő érzés, viszketés, idegentest
érzés, fényérzékenység és a szem vérbősége.
A tüneteket fokozhatja a száraz időjárás, a képernyő előtti munka vagy az allergiás szezonban a pollenek jelenléte, éppúgy, mint a légkondícionálás. Előfordulhat még pislogásra szűnő, átmeneti homályos látás, esetleg szeles, hideg időben erőteljes könnyezés. A száraz szem a tünetek súlyosságának függvényében igényel kezelést.
A betegség oka a szemfelszínt borító könnyfilm réteg változása. Kiváltó ok igen sok környezeti faktor lehet, de a kialakuláshoz belső okok, az immunrendszer és hormonális rendszer változásai is hozzájárulnak.
Elsődleges tennivaló a könnypótlás, mely műkönny-cseppekkel, zselékkel vagy kenőcsökkel történhet. Ezek elégtelensége esetén a szemorvosoknak többféle lehetősége is van a súlyos esetek kezelésére.
Anatómia és fiziológia
A szemfelszín védelmét, optikai funkcióját, átlátszóságát összetett mechanizmusok biztosítják.
A szem felszínét három rétegű könnyfilm védi.
A legbelső réteg a kötőhártya mucint termelő kehelysejtjeinek terméke, ez biztosítja a könnyfilm többi rétegének megfelelő tapadását és a könny egyenletes szétterülését a szaru és kötőhártya nem sima felszínére.
Középső vizes fázis mely a könny teljes vastagságának több, mint 90%-át adja. Ezt a szemgödör külső-felső széle alatt elhelyezkedő könnymirigy és a kötőhártyában másutt található járulékos könnymirigyek termelik. A vizes fázis a szaruhártyát tápláló cukrokon és aminosavakon kívül oldott fehérjéket, immonglobulinokat és enzimeket is tartalmaz, melyek védik a szemfelszínt a fertőzésektől.
A szemfelszínt védő legkülső, lipid réteg elsődleges szerepe a párolgás csökkentése. A szemhéjszél Meibom mirigyei termelik, melyek kivezetőcsövei a szempillák közt nyílnak.
A könnyfilmnek optikai szerepe is van, egyenletes felszíne szükséges az éleslátáshoz. A szaruhártyát az oxigén és egyéb tápanyagok a könnyfilmen keresztül érik el, hiszen saját érhálózata nincs. A könny áramlása segít eltávolítani a szembe került apró idegentesteket, porszemcséket. Az áramlást, a könnyfilm felfrissítését a rendszeres pislogás biztosítja. A pislogás szabályozásában az idegrendszer érző és mozgató ágai vesznek részt.
A száraz szem betegségek felosztása
A betegség felosztása annak alapján történik, hogy a könny-hiány (csökkent könnytermelés), vagy a fokozott könny vesztés (párolgás) -e az elsődleges ok. Természetesen a kiváltó okok kombinálódhatnak egymással.
A csökkent könnytermelés okai: autoimmun betegségek közül a Sjögren szindróma a leggyakoribb, de csökkent könnytermeléshez kísérheti a rheumatoid arthritist, a SLE-t, Wegener granulomatosist, sclerodermát, polymyositist, dermatomyositist, polyartheritist, Hashimoto thyroiditist és a Raynaud szindrómát is.
A könnytermelés csökkent lehet a könnymirigy veleszületett rendellenességeiben, valamint lymphomák, sarcoidos, amyloidosis is károsíthatja azt.
A szaruhártya érzékenységének csökkenésekor a ritkább pislogás mellett a könnytermelés is csökken.
A fokozott könnyvesztés esetén leggyakrabban a felszíni párolgást csökkentő lipidréteg nem megfelelő.
Ennek oka lehet a Meibom mirigyek működési elégtelensége, a szemhéjak hibás állása.
A pislogás frissíti fel a könnyfilmet.
Amennyiben „elfelejtünk” megfelelő gyakorisággal pislogni, szintén felbomlik a könnyfilm.
Ennek oka lehet az is, ha monitor előtt ülve belemerülünk a munkánkba. Ha ehhez hozzájárul valamilyen párolgást fokozó külső körülmény, pl.légkondicionáló által okozott fokozott légáramlás, a tünetek hamarabb és erőteljesebben jelentkeznek.
A pislogást irányító idegi kapcsolatok károsodhatnak idegrendszeri betegségekben, vagy a szaruhártya érző idegeinek a pusztulásakor ami lehet kontaktlencse viselés, korábbi refraktív műtét illetve szaruhártya gyulladás következménye is.
A helyileg folyamatosan tartósan alkalmazott szemcseppeknek, pl. pl. glaucoma ellenes szereknek illetve a cseppekben alkalmazott konzerváló szereknek is van kehelysejteket károsító hatása és ezáltal vezethetnek csökkent könnytermeléshez.
A szemfelszín immunvédekezését az androgén hormonok is szabályozzák, továbbá szerepük van a könnymirigy és a Meibon mirigyek működésének szabályozásában is.
A menopausa után, a hormonváltozások következtében nőhet a száraz szem szindróma gyakorisága.
Egyes gyógyszereknek szintén van könnytermelést csökkentő hatásuk, ilyenek pl. a béta blokkolók, egyes fájdalomcsillapítók, antidepresszánsok, antihisztaminok, Parkinson kór ellenes szerek, citosztatikumok, fogamzásgátlók.
Előfordulás, diagnózis
A száraz szem betegség igen gyakori, a népesség5-30 %-át érinti. Egy 10 éves követéses vizsgálatban, mely a száraz szem betegség incidenciáját vizsgálta idősebb populációban, a vizsgált személyek 21,6%-ában alakult ki száraz szem betegség.
2007-ben Dry Eye Workshop a következő definícióban határozta meg a betegséget:
„A száraz szem betegség a könnytermelő rendszer és a szemfelszín multifaktoriális betegsége, melynek következtében diszkomfort, homályos látás és a szemfelszín károsodásához vezető könnyfilm instabilitás alakul ki. Az állapotot a könny osmolaritásának megnövekedése és a szemfelszín gyulladása kíséri.”
Okai
A betegség a szemlencse öregedési folyamatának részeként alakul ki leggyakrabban, azonban számos tényező növelheti a katarakta kialakulásának esélyét. A magas ionizáló sugárzás (pl. UV), a cukorbetegség, egyes gyógyszerek (pl. kortikoszteroidok) vagy a szemet érő ütések, sérülések fokozzák a betegség megjelenésének gyakoriságát.
A betegség számos kellemetlen tünettel jár és ezzel ronthatja az életminőséget.
A tünetek kategorizálására és az életminőség romlás mérésére különböző tesztek állnak rendelkezésre, mint pl. az Ocular Surface Disease Index (OSDI) Ez a teszt 12 kérdést tesz fel, amiből öt a tünetekre (fájdalomra, égő- illetve idegentest érzésre, fényérzékenységre, homályos látásra), négy kérdés a funkciókra, (TV vagy monitor előtti munkára, olvasásra, illetve éjszakai vezetésre) irányul.
A szemorvosoknak több hagyományos és új vizsgálómódszere van a betegség súlyosságának megítélésére.
Réslámpával vizsgálhatjuk a szemhéjszéllel párhuzamos kötőhártya redőket (LIPCOFF teszt), a szemfelszín festése segítségével a szaruhártya apró hámhiányait, a könnyfilmben kialakuló száraz foltok megjelenésének idejét (BUT).
A Schirmer teszt a könnytermelést méri. Ritkán van szükség speciálisabb vizsgálatra, mint például a könnyfilm osmolaritásának mérése, könny fehérjék elektroforézise, a kötőhártyából vett impressziós citológia,a mucintartalom mérés. A különböző vizsgáltok specificitása eltérő és a diagnózis felállításához a legtöbb esetben elégséges a szubjektív panaszok és a réslámpás vizsgálattal található eltérések összegzése.
Kezelés
A betegség tünetei általában igen jól kezelhetők. Enyhébb esetekben életmódbeli változtatásokkal, káros környezet kerülésével is javulás érhető el.
A kezelés alapja a könnypótlás. Ez minden súlyossági fokban egyformán fontos.
Történhet csepp, gél vagy kenőcs formában kapható szerekkel.
A leggyakoribb, vizes fázist pótló szerek NaCl és a polyvinyl alcohol tartalmúak.
A tartósabb hatás elérése céljából alkalmazott molekulák a hypromellose és a carboxymethylcellulose.
Szintén hosszan tartó hatásúak az ásványi olaj, paraffin és carbomer tartalmú készítmények, azonban a sűrűségük miatt átmeneti homályos látást okozhatnak. A szaruhártya felszíni sejtjeinek védelmét segítik a dextrán és retinol tartalmú cseppek, valamint a hemoderivátumok és a dexpanthenol.
A tartósítószer tartalmú cseppek kifejtenek ugyan antibakteriális védelmet, azonban hosszan tartó használatuk károsíthatja a szemfelszínt, pusztítja a kehelysejteket, allergiás reakciót idézhet elő.
A leggyakoribb tartósítószer a benzalconium chloride. Mindenképp tartósítószer mentes műkönny cseppentése ajánlott.
Bizonyítottan magas ozmolaritású könny okozta száraz szem betegség esetén olyan szerekre van szükség, amelyek ozmoprotektív hatásúak, ezáltal megvédik a szemfelszínt az ozmotikus stressztől. (pl. L-carnitine, erythritol, glycerin, polyolok)
Száraz szem szindrómában a csökkent könnytermelés okaként és okozataként is szerepelnek gyulladásos folyamatok.
Ezek kordában tartására helyi szteroid tartalmú vagy immunmoduláló készítmények (cyclosporin) adhatók, természetesen csak rendszeres szemorvosi ellenőrzés mellett.
Jó hatása lehet az autológ szérum kezelésnek, számos, ebben található faktornak van bizonyítottan előnyös hatása a száraz szem kezelésében.
Amennyiben a kivizsgálás során általános betegségre derül fény, ennek kezelését egészti ki a szemészek által javasolt helyi therápia.
Ha panaszok hátterében a Meibom mirigyek nem megfelelő működése áll, fontos a szemhéjak rendszeres ápolása, tisztán tartása, a szemhéj higiénia.
A szemhéjak gondos letakarításán kívül hasznos lehet a melegítés és antibakteriális szerek használata is.
Telítetlen zsírsavak bevezetése a diétába szintén segítség lehet.
Napi kétszer 28,5 mg linolénsav szedése bizonyítottan csökkenti a szemfelszíni gyulladást és a száraz szemes tüneteket.
Súlyosabb esetekben ,amennyiben a konzervatív terápia nem bizonyul elégségesnek, a könny elfolyásának megakadályozására a könnypotn ideiglenesen vagy véglegesen elzárható.
Szintén a párolgást csökkenti a therápiás kontaktlencse illetve az ideiglenes alkalmazható párakamra. A szemorvosok lehetőségei között szerepelnek még invazív eljárások, mint a szaruhártya súlyos károsodása esetén az amnion- vagy nyálkahártya fedés, végső esetben a totális tarsorraphia.
Összefoglalás
A száraz szem szindroma egy sok okra visszavezethető betegség jellegzetes szubjektív tünetekkel. Ez az igen gyakori betegség az életminőség jelentős romlását okozhatja.
A betegség diagnózisa első sorban szubjektív panaszokon alapul melyet a korszerű klinikai vizsgálatok egyre pontosabban alátámasztanak. A kezelés legfontosabb lépése a könny pótlása műkönnyek, valamint -zselék és kenőcsök segítségével. Ezek mellett fontos a betegség romlását okozó környezeti hatások kerülése.