Glaukóma
(Zöldhályog)

A név eredete görög, időszámításunk előttről származik, glaucos = zöld, fátyolos a jelentése. Feltehetően az igen magas szemnyomás esetén kialakuló borús, zöldes árnyalatú szemfelszín miatt kapta ezt a nevet. A leggyakoribb zöldtályogok eseteiben semmi nem zöld és hályog sem nő a szemre.

A zöldhályognak  több formája van. Az összefüggés köztük az ok. A betegségben azok a sejtek, melyek a szemből az agy felé szállítják az információt ( ganglion sejtek) károsodnak, első sorban a magas szemnyomás illetve a látóideg körüli kis erek rossz keringése miatt.

 

Pár szó a szemnyomásról

A szem belnyomásátt a folyamatosan termelődő és arányosan elfolyó csarnokvíz aránya szabályozza.

Ezt, akárcsak a vérnyomást, mérhetjük. Indirekt módon a szemfelszín lelapítására illetve finom megnyomására létrejövő alakváltozást tudjuk mérni, normál értéke 12-21 Hgmm. A szem rigiditása, a szaruhártya vastagsága befolyásolja a mért értéket. Vastagabb szaruhártya esetén magasabb, vékonyabb esetén alacsonyabb értéket kapunk. Pontos, a szemen belüli értéket csak a szemgolyó megnyitásával tudnánk mérni.

A betegségnek vannak primer formái, amikor az elsődleges ok a szemnyomás emelkedése.

A leggyakoribb a primer simplex forma ahol szemnyomás emelkedés oka az elfolyás ellenállásának a megnövekedése, de látható elzáródást az elfolyásért felelős csarnokzugban nem találunk.

A betegség 60 éves kor felett a lakosság 2%-t érinti. Hajlamosabbak rá a rövidlátók és családi halmozódás is van, bár konkrétan egy gént a betegség hátterében eddig nem sikerült igazolni.

Fiatalkorban jelentkező formái gyorsabb és súlyosabb lefolyásúak.

A betegség tünetet sokáig NEM okoz. Ezért fontos, hogy rendszeres szemészeti vizsgálat és ezen belül szemnyomásmérés is történjen.  Bár a szemnyomásmérésnél normál értéket megadunk, önmagában a szemnyomás mérésével nem tudjuk a betegség állapotát, kezelésünk hatékonyságát megítélni. Fontos a napi ingadozást is mérnünk, ami 4 Hgmm felett már kóros lehet.  Ezen felül a látóidegfő morfológiai vizsgálata,  a ganglion sejtek és az idegrost réteg OCT-vel történő mérése segíti a betegség meglététnek igazolását illetve az állapot  követését. A látóidegrostok pusztulása a funkciók közül a látótérben okoz először kimutatható eltérést. Mivel az észleléskor meglévő állapoton javítani nem tudunk, célunk hogy a betegséget időben diagnosztizáljuk. Szűrővizsgálat során lehet kimutatnia az emelkedett szemnyomást, a látóideg eltérést. Szerencsés esetben ekkor még nincs funkciókárosodás, látótéreltérés.

Ha a betegséget diagnosztizáltuk, megfelelő kezelést kell beállítanunk, amivel a további állapotromlást meg lehet előzni. Ennek ellenőrzésére szükséges a rendszeres kontroll, látótér és OCT vizsgálat, 3-6 havonta.

A kezelés lehet lézer, amivel a csarnokzug ellenállását lehet csökkenteni. Hatása nem végleges, és pontosan nem kiszámítható.

Leggyakrabban szemcseppeket adunk. Ezeket, akárcsak a magas vérnyomás  vagy cukorbetegség kezelésére kapott gyógyszereket, folyamatosan kell használni. A kezelésünk elsődleges célja a szemnyomás csökkentése. A zöldtályog ellenes szemcseppek vagy a csarnokvíztermelés termelés csökkentésével vagy az elfolyás fokozásával hatnak. E mellett bizonyos neuroprotektív, látóideget védő hatást is feltételeznek némelyiknél.

A cseppekből első sorban a konzerválószert menteseket  (benzalkónium chloridot=BZK) érdemes választani. Így elkerülhető a tartós használat mellett esetleg fellépő szemfelszín károsodás. További szempont, hogy a kezelést a beteg valóban be tudja tartani, napi rutinjába be tudja illeszteni. Ezért különböző a hatóanyagokat a gyártók egy flakomba kombinálják, így a cseppentések száma csökkenthető.

Tablettás kezelést tartósan nem alkalmazunk.

Amennyiben a cseppekkel nem sikerül a funkcióromlást megakadályozni, a kezelési tervet módosítani kell. Ha a szemnyomás beállítása nem sikerül, műtét javasolt. Általában egy új elfolyási utat  kell biztosítani a csarnokvíz számára a csarnokvízlefolyást biztosító trabeculáris hálózat megnyitásával, a meglévő csatorna feltágításával. Sikertelenség esetén a nyílás fenntartására mechanikus nyitvatartó eszköz is beültethető

A zöldhályog másik típusa az elfolyás teljes akadályozottsága miatt kialakuló zárt zugu glaucoma. Ez “szerencsére” azonnal okoz tüneteket, így könnyebben észrevehető. Igazán zöldhályognak csak akkor nevezhetjük, ha  a magas szemnyomás a korábban említett eltéréseket okozza.

Bizonyos állapotok hajlamosítanak rá. Ha a csarnokvíz elfolyását biztosító rész a szemben keskeny, a csarnokzug szűk. Amikor a szivárványhártya perifériás része ezt a keskeny rést elzárja, a szemnyomás hirtelen megemelkedik, akár 40-70 Hgmm-re. Ezt az állapotot glaukómás rohamnak hívjuk,  fájdalmas és hányingerrel járhat. A szaruhártya vizenyősödése miatt  a fények körül szivárványszínű karikák jelennek meg, a látás romlik. A szembogár (pupilla ) kissé tágabb, ovális és fényre nem reagál. Az állapotot kiválthatja a szembogár tágulata pl. sötétben TV-nézéskor vagy idegeskedéskor (szimpatikus tónusfokozódás). Spontán is rendeződhet, ha erős fényre a szembogár be tud szűkülni.Teljes kifejlődésekor akár belgyógyászati betegséget is utánozhat és a tünetek miatt sokszor sürgősségi osztályra kerül a beteg.

Megoldása azonnali kezelés, a szemnyomás csökkentése akár infúzióval ( Glycerin, Mannisol,  Diamox) , tablettával (HumaZolamide) a pupilla lehetőség szerinti beszűkítése. Amint lehetőség van rá, a szivárványhártyán  lézerrel vagy műtéti úton kis nyílást kell készíteni a nyomáskülönbség és elfolyási akadály megszüntetésére. A lézeres nyílást hajlam esetén érdemes megelőzésként is elvégezni.

A zöldtályog jelen  lehet  akár a születéskor és fiatal korban is. Ezek az állapotok speciális megoldást kívánnak.

Megemelkedhet a szemnyomás más betegség következtében is, itt a kiváltó ok kezelésére is figyelmet kell fordítani.

Bizonyos állapotok hajlamosítanak a zöldhályog előfordulására, ilyen a pigment szóródás illetve pseudoexfoliatio melyeket a szem réslámpás vizsgálatakor lehet észlelni.

A szteroid tartalmú tartós kezelések is szemnyomásemelkedést okozhatnak.

A pupillatágulatot okozó gyógyszerek, állapotok glaukómás roham kifejlődéséhez vezethetnek arra hajlamos (szűkebb csarnokzugú) pácienseknél.

Ami nagyon fontos:
Rendszeres, pontos cseppentés!
Rendszeres kontroll, minden szükséges vizsgálat elvégzése ugyanazon a készüléken, megfelelő körülmények mellett!

A helyes cseppentés gyakorlatát a szakmai kollégiumi ajánlásból másolom ide:

A szemcsepp kezelés beállításakor figyelembe kell venni, hogy a beteg a cseppentést képes-e megfelelően kivitelezni (pl. tremor, a kar vagy a kéz mozgáskorlátozottsága esetén más kezelési mód választása célszerű). A beteget meg kell tanítani a helyes cseppentési technikára [18,20]. Időseknek célszerű háton fekve cseppenteni, mert így elkerülhető a fej túlzott hátrahajtásából eredő agyi keringészavar. Egyszerre egy cseppet kell a szemrésbe ejteni. A cseppentő és a szem érintkezését kerülni kell a sérülés veszélye miatt. Cseppentés után 2-3 percre mindkét szemet lazán csukva kell tartani, hogy a hatóanyag felszívódása optimális legyen. Kerülni kell a pislogást, mert az elősegíti a folyadék távozását a ductus nasolacrimalison keresztül a garatba. A klasszikus, vízben oldott szemcseppek mintegy 85 %-a ezen az úton távozik a szemrésből. A garatból történő felszívódás jelentős szisztémás mellékhatásokat eredményezhet. A legkorszerűbb szemcsepp kiszerelések ezt a problémát vagy szuszpenziós vivőanyaggal, vagy a szemrésbe jutó csepp kisebb térfogata révén hatékonyan csökkentik. Cseppentés után a szemhéjak összeszorítását is kerülni kell, mert az kipréselheti az oldatot a szemrésből. Kombinált cseppkezelés során csak különbözőhatástani csoportba tartozó hatóanyagok adhatók együttesen. Az egyes cseppentések között – az optimális felszívódás érdekében – legalább 10 perces időtartamnak el kell telni.

Országos Kórházi Főigazgatóság

A glaucoma kivizsgálása (szakmai kollégiumi ajánlás)

Visus vizsgálat.

  • Réslámpás vizsgálat (különös tekintettel a csarnokzug occludabilitására, pseudoexfoliatiora, pigment szóródásra).

  • Szemnyomásmérés standardizált és hitelesített applanációs módszerrel (preferáltan Goldmann tonometria).

  • Centrális szaruhártya vastagság mérése (nem használható a szemnyomásérték korrigálására!).

  • Gonioscopia

  • Pupilla tágításban végzett részletes papilla sztereo-vizsgálat és fotódokumentáció (lehetőség szerint az idegrostréteg és a belső macularis vastagság vizsgálata OCT és polarimetria módszerrel, illetve a papilla vizsgálata Heidelberg retina tomográfiával).

  • Standard automata küszöbperimetris vizsgálat Octopus vagy Humphrey rendszerű készülék megfelelő glaucoma programjával, a vizsgálat szükséges számú ismétlése.

Megjegyzés

Carboanhyraze tartalmú cseppet szulfonamid  allergiában nem adhatunk!
Béta blokkolók éjszaka nem hatnak, utolsó cseppentés 18 órakor!